Ungváron tartottak egy fontos eszmecserét az ukrajnai magyar kisebbség jelenlegi helyzetéről.

A közös otthon védelmében - Ukrajna magyar nemzeti kisebbségének (közösségének) fóruma címmel kétnapos rendezvény keretében vitatták meg Ukrajna állami politikájának reformját a kisebbségek vonatkozásában, a magyar civil intézmények szerepét az ország társadalompolitikai életében, valamint a magyar nemzeti kisebbség oktatási jogainak biztosítását.

A fórumot megnyitó Viktor Jelenszkij, Ukrajna nemzetiségi politikáért és lelkiismereti szabadságért felelős állami szolgálatának vezetője kiemelte, hogy a társadalmi összetartás és az identitás megőrzése elengedhetetlen a nemzet jövője szempontjából. Szerinte a párbeszéd és az együttműködés kulcsszerepet játszik a különböző közösségek közötti harmónia megteremtésében.

a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos ukrán politika az ukrán függetlenségi harc mélységeiből ered, amelyet az itt élő magyarok, románok, bolgárok és egyéb nemzetiségűek is támogattak.

Oleh Nyemcsinov, az Ukrán Miniszteri Kabinet minisztere megállapította, hogy az ukrán jogalkotás átvette a nemzeti kisebbségekre vonatkozó magyar, román és bolgár jogszabályok legjobb gyakorlatait.

Vida László, Magyarország megbízott ungvári főkonzulja kiemelte, hogy

Az orosz-ukrán háború kitörése óta Magyarország a legnagyobb humanitárius kezdeményezését valósítja meg, amely példa nélküli a hazai történelemben.

és elengedhetetlen segítséget nyújt Ukrajnának. E cél érdekében a magyar központi költségvetés több mint 170 millió eurót különített el - hívta fel a figyelmet a diplomata.

Előremutatóak a 2023. decemberben elfogadott törvénymódosítások és a magyar-ukrán szakértői tárgyalásokon elért kompromisszumok, de "a magyar fél által felvetett kérdések egyike sem tekinthető véglegesen lezártnak" - fogalmazott.

Vida László kifejtette, hogy az ukrán kormány, a törvényhozás és a magyar kisebbség képviselői közötti párbeszéd "segíthet olyan kölcsönösen elfogadható megoldások kidolgozásában Magyarország és Ukrajna viszonyában, amelyek összhangban állnak az ukrajnai magyar közösség elvárásaival."

Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár vezérigazgatója, aki magyar és ukrán nyelvű műsorokat készít, részletesen bemutatta a kisebbségi média helyzetét. Elmondása szerint Ukrajnában közel tíz különböző törvény és rendelet irányítja a média működését, amelyeket számos nemzetközi szerződés és memorandum egészít ki. Azonban ezek a jogszabályok sok esetben ellentmondásosak, ami megnehezíti a helyi médiaintegrációt és a működést.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a Beregszászi járás területén, ahol többségében magyarok élnek, az adótorony hiánya miatt lehetetlenné válik a földfelszíni sugárzású televízióadások vételének lehetősége. Ez a helyzet komoly nehézségeket okoz az ott lakók számára, mivel jelentősen korlátozza az információhoz való hozzáférésüket.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és az Ungvári Nemzeti Egyetem oktatója kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy...

A nemzeti-kulturális autonómia fogalma nem találta meg a helyét a jogalkotási keretek között, sőt, már puszta említése is heves ellenállásba ütközik az ukrán politikai színtéren.

Kifejtette, hogy Ukrajna EU-hoz való csatlakozási tárgyalásain ez a téma kétségtelenül középpontba kerül majd.

Az orosz agresszió miatt a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témákat biztonságpolitikai kérdésként kezelik Ukrajnában - jelentette ki Csernicskó István, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora. Elmondta: 1996 óta a magyar állam támogatásával működő intézményben több mint négyezren szereztek diplomát, és több mint hatszáz pedagógus dolgozik a kárpátaljai oktatási intézményekben.

Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) vezetője hangsúlyozta, hogy az utóbbi két évben kedvező fejlemény, hogy a magyar kisebbség képviselőit aktívan bevonják az őket érintő kérdések megvitatásába. A 2001-ben alapított szervezethez jelenleg 70 település tartozik, ahol összesen körülbelül 200 ezer ember él, közülük 130 ezer fő magyar nemzetiségű.

Az ukrajnai háború kezdete óta a helyi önkéntesek hihetetlen erőfeszítéseket tettek, hogy mintegy 20 ezer belső menekültet helyezzenek el és lássanak el, mindezt külföldi támogatók, testvértelepülések és segélyszervezetek közreműködésével. Emellett a KHÖT körülbelül ezer tonna humanitárius segélyt is eljuttatott a frontvonal közeli területekre - tájékoztatott Rezes József.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség vezetője és a Kárpátalja megyei tanács képviselője, hangsúlyozta a nemzeti és kulturális autonómia fontosságát az oktatási rendszerben. Kiemelte a nyelvhasználati jogok csorbítását, valamint a megfelelő tankönyvek és szótárak hiányát, amelyek komoly kihívások elé állítják a helyi magyar közösséget.

Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének vezetője részletes elemzésében konkrét adatokkal bizonyította, hogy a 2017-ben életbe lépett ukrán oktatási törvény jelentős változást hozott a megye magyar nyelvű oktatási rendszerében.

A kétnapos program kedden Beregszászban zárult, ahol a résztvevők megismerkedtek a Kárpátaljai Református Egyház tevékenységével, valamint ellátogattak a Kossuth Lajos líceumba, felkeresték a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát és az Európa-Magyar Ház rendezvényközpontot.