Ha a pizza késlekedik, a vendégmunkások hazaküldése lehet a válaszcsapás.
A rendpárti intézkedések sokak számára vonzóak lehetnek, különösen azoknak, akik aggódnak a megélhetésük miatt. Ugyanakkor a vendégmunkások elbocsátása miatt fellépő munkaerőhiány nemcsak a gazdaságot érintheti kedvezőtlenül, hanem a társadalmi hangulatot is rombolhatja – figyelmeztetett Závecz Tibor a Hírklikknek. A Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet alapítója hangsúlyozta, hogy ez a kihívás nem csupán az ételfutárok körében érezhető, hanem olyan új iparterületeken is, mint Debrecen, ahol az építkezések zavartalan lebonyolításához szintén elengedhetetlenek a vendégmunkások.
Január 1-től nem adhatnak ki új munkavállalási engedélyeket a cégek harmadik országbeli munkavállaló számára - kivéve Grúziát. A meglévő, egyéves hosszabbítási opcióval rendelkező engedélyeknél pedig nem lehet majd érvényesíteni a hosszabbítást, így döntött a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök kemény retorikát alkalmazott hétfőn a Parlamentben: a vendégmunkásoknak, ha lejár a munkaidejük, el kell hagyniuk az országot, és amíg ő a miniszterelnök, addig minden vendégmunkás haza fog menni - mondta.
"Magyarországon jellemző az idegenellenesség, tehát minden olyan intézkedés, amelynek rendpárti hangulata, íze van, minden, ami az idegenellenességet próbálja meg beemelni a politika fősodrába, széles társadalmi rétegek szimpátiájára számíthat. Nem most van az emberek idegenellenességének legmagasabb hőfoka, de bizonyos társadalmi rétegek, amelyek féltik az egzisztenciájukat, azok számára ez pozitívnak tekintett intézkedés" - állapította meg Závecz Tibor, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet alapítója.
Az idegenellenesség fokozódásához és a közvélemény alakulásához jelentős mértékben hozzájárult a kormány az utóbbi egy évtizedben folytatott, menekültellenes kampánya. Ezt a helyzetet jól tükrözi, hogy 2015 nyarán a kormány óriásplakátokon üzent a menekülteknek, magyar nyelven hirdetve, hogy érkezésük nem jelenti a magyar munkavállalók munkahelyeinek veszélyeztetését. Azóta azonban a kormány menekültpolitikája teljes kört írt le: a harmadik országbeli munkavállalók beilleszkedését az autóiparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban megkönnyítették. Mostanra viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy az utóbbi évben a kormány visszavonulót fújna ebben a kérdésben.
A szigorítások nem csupán a közhangulatra gyakorolnak hatást; az utóbbi időszakban a vendégmunkások kulcsszerepet játszanak a magyar munkaerőpiacon. Az újonnan érkező beruházások munkaerő-igénye, a társadalom elöregedése - évente 30-40 ezer ember vonul nyugdíjba - valamint az elvándorlás egymást tápláló tényezőkként fokozza az igényt a munkaerőre. Az új szabályozások különösen a gyártószektor, az építőipar és a mezőgazdaság számára okozhatnak jelentős nehézségeket. Závecz Tibor figyelmeztet arra, hogy a "a magyar munka világa a magyaroké" mantra gyorsan hatással lehet a közgondolkodásra, de ha a hazai munkaerő nem elegendő, akkor ennek súlyos negatív következményei lehetnek a közhangulatra, és akár a kormány döntései is visszaüthetnek.
"A munkaerőhiány hatása fokozatosan, de biztosan érezhetővé válik. Az ételfutárok körében jelentős arányt képviselnek a harmadik országbeli vagy külföldi munkavállalók. Ha ők hiányoznak, felmerül a kérdés, hogy a magyar munkavállalók hajlandóak lesznek-e átvenni a helyüket. A kormány célja a gazdaság élénkítése és a mezőgazdaság fejlesztése, a miniszterelnök pedig azt ígérte, hogy jövőre csodás év vár ránk. Azonban, ha nem áll rendelkezésre elegendő olcsó munkaerő, a gazdaság nem fog azonnal összeomlani, de a közhangulat alakulásában szerepet játszhat" - nyilatkozta a közvélemény-kutató.
Az akkumulátorgyárak létrehozása nem lehet kizárólag magyar munkavállalókra korlátozva.
A vendégmunkások foglalkoztatásának szigorítását nem most kezdte a kormány. Októbertől szankcionálják a munkáltatókat abban az esetben, ha alaptalan feltételekkel zárkóznak el a magyar munkavállalók alkalmazásától. Az olyan munkáltatók már most sem alkalmazhatnak az Európai Unión kívülről érkező, tehát harmadik országbeli állampolgárokat, amelyek korábban indokolatlanul előnyben részesítették őket a magyar munkavállalókkal szemben. Azt is büntetik, ha a kiközvetített, megfelelő képzettséggel rendelkező magyar álláskereső foglalkoztatásától megalapozott indok nélkül elzárkóznak. A magán munkaközvetítők számára pedig megtiltották harmadik országbeli állampolgárok közvetítését. Sokatmondó, hogy bár a döntéseket a kormányzat lépte meg, a Mi Hazánk Mozgalom önálló sikereként ünnepelte a szigorító intézkedést.
Április 8-án a kormány bevezetett egy új szabályozást, amely megtiltja a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását az állami és költségvetési intézményekben, valamint az állami irányítás alatt álló vállalatoknál. Januárban a salgótarjáni Bumchun autóalkatrész-üzeméből elbocsátották a betanító 60 magyar dolgozót, ami nagy felháborodást váltott ki Nógrád vármegyében. A Bumchun ezzel a lépéssel ellentétesen cselekedett a kormány irányelveivel, hiszen januártól érvényes szabályozás alapján nem lehet több vendégmunkás Magyarországon, mint ahány betöltetlen álláshely létezik.
A vendégmunkások fogadásának szigorításával kapcsolatosan felmerül a kérdés: hogyan kívánja a kormány Debrecent társfővárossá nyilvánítani, miközben a város és szűkebb agglomerációja lakosságát 250 ezer főre növelné a következő évtized elejére. Papp László, Debrecen fideszes polgármestere is elismeri, hogy a városban és környékén tervezett több mint egymillió négyzetméternyi ipari terület kialakítása elengedhetetlenül szükséges vendégmunkások bevonása nélkül. Emellett a csökkenő népesség és az elöregedő társadalom munkaerő-piaci kihívásokat is generálhat, amelyekre megfelelő válaszokat kell találni.
