Aki valóban jót szeretne magának és másoknak is, az egyelőre jobb, ha távol tartja magát a mesterséges intelligencia alkalmazásától.
Amerikai tudósok előrejelzései szerint 2030-ra legalább 600 ezer asztmás esetért lehetnek felelősek a mesterséges intelligenciát működtető adatközpontok. Ez a helyzet várhatóan drámai növekedést fog eredményezni a közegészségügyi kiadásokban is.
Sokakat foglalkoztat a mesterséges intelligencia hatása a világra, és bár a pozitív aspektusokról rengeteget beszélünk, a negatív következményekről sokkal kevesebb szó esik. Pedig ezek is valóságosak. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem arról van szó, hogy a gépek öntudatra ébrednek, és átveszik a hatalmat az emberi civilizáció felett.
Ahogy a mesterséges intelligencia (MI) iránti kereslet folyamatosan növekszik, úgy nő az adatközpontok energiafogyasztása is. A növekedésnek azonban ára van: jelentősen megnő tőle a káros légszennyező anyagok kibocsátása. Ez nemcsak a globális felmelegedést katalizálhatja, hanem a különböző légúti megbetegedések is gyakoribbak lehetnek tőle.
Az Interesting Engineering által közzétett információk alapján a helyzet, amely már most is aggasztó, 2030-ra még súlyosabbá válhat. Az évtized végére az Egyesült Államokban működő adatközpontok évente hozzávetőlegesen 600 000 új asztmás esetet és 1300 korai halálesetet okozhatnak. Ez a szám az országban a légzőszervi betegség következtében bekövetkező halálozások több mint egyharmadát teszi ki, ami figyelemreméltóan magas arány.
Fontos kiemelni: adatközpontok nemcsak az Egyesült Államokban vannak, így a hatás globális léptékben mérve is hasonló lehet.
Shaolei Ren, a Kaliforniai Egyetem tudósa szerint a légszennyezés hatásai széles körben érzékelhetők. A létesítményekből származó szennyezés nagy távolságokat tehet meg, ami azt jelenti, hogy a növekvő kibocsátás egészségügyi hatásai nem korlátozódnak az adatközpontok közvetlen környezetére, annál jóval nagyobb területen érinti az embereket.
Ren és kollégája, Adam Wierman az adatközpontok energiaigénye alapján számította ki az előrejelzéseit. Az Egyesült Államokban számos adatközpont továbbra is fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodva működik, amelyek használata szennyező anyagokat bocsát a levegőbe.
Az arXiv preprint platformon közzétett tanulmányban a kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy egyetlen nagy mesterséges intelligencia modell tréningje során felhasznált elektromos energia mennyisége olyan jelentős szennyezőanyag-kibocsátással jár, mintha valaki 10 000 alkalommal tenné meg oda-vissza az utat Los Angeles és New York között. Egyszóval, ez azt jelenti, hogy egyetlen ilyen modell betanítása során gyakorlatilag keresztülszeljük az Egyesült Államokat ennyi autózás erejéig.
A számítások azt mutatják, hogy az adatközpontok működése 2030-ra 20 milliárd dolláros közegészségügyi terhet jelent majd az USA számára. Ez jelenlegi árfolyamon 7780 milliárd forintot jelent. Ez - mutatnak rá a kutatók - felülmúlja az amerikai acélipar egészségügyi hatásait, sőt, a több millió kaliforniai autó kibocsátásnak hatásával is vetekszik.
A tudósok már most figyelmeztetnek a problémákra, amelyek egyre inkább megnyilvánulnak. Virginiában például a gázüzemű generátorok működtetése által táplált adatközpontok következtében mintegy 14 ezer asztmás megbetegedés fordulhat elő. Az ezekből az emissziókból adódó egészségügyi költségek évente 220 és 300 millió dollár között mozognak, még abban az esetben is, ha a generátorok csupán a kibocsátás megengedett szintjének 10%-át érik el. A kedvezőtlen egészségügyi hatások ráadásul Floridában is tapasztalhatók.
Bár vannak cégek, amelyek emiatt az atomenergia, vagy a megújuló források felé fordulnak, a legtöbb adatközpont még mindig a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik. A korábbi kutatások arra jutottak, hogy 2030-ra az adatközpontok New York állam vagy Kalifornia energiafogyasztásával megegyező mennyiségű földgázt fognak elfogyasztani.
A szakemberek szerint a legfontosabb most az lenne, hogy alaposabb kutatást végezzenek a témában, hogy meg lehessen mondani, ténylegesen mekkora kárt okoznak az adatköpontok.
