Feszültség bontakozik ki a Hlasban: több képviselő konfliktusba került a pártvezetővel.

Úgy tűnik, hogy a Hlas kormánypárt néhány képviselője sajátos irányba tereli a dolgokat. A Samuel Migaľ által vezetett csoport nemcsak saját pártját kritizálja, hanem az SNS-szel is összetűzésbe került. Jelenleg azonban nem teljesen világos, hogy mik a pontos céljaik, annyit azonban kijelentettek, hogy nem kívánják előre hozni a parlamenti választásokat.

Migaľ és három társa, Radovan Šalitroš, Roman Malatinec és Ján Ferenčák, a jelenlegi parlamenti helyzetben jelentős hatalommal bírnak. A hárompárti kormánykoalíció ugyanis mindössze egy fős többséggel rendelkezik a törvényhozásban, mivel Rudolf Huliak háromfős csoportja már korábban kilépett az SNS-frakcióból. Ezért a kabinet csupán 76 képviselőre támaszkodhat a 150 fős parlamentben. Ennek következtében Migaľék képesek megakadályozni a kormány törvényjavaslatainak elfogadását, ha úgy döntenek. Ezzel a hatalommal élve megakadályozták, hogy a kormány bizonyos sporttal kapcsolatos jogszabályokat fogadjon el, és megfúrják azt a javaslatot is, amely a parlament európai ügyekért felelős bizottságának jogkörét kívánta csökkenteni. Az utóbbi ügyben a koalíció egy olyan indítványt szeretett volna elfogadtatni, amely mentesítette volna Robert Fico (Smer) miniszterelnököt az alól, hogy az Európai Tanács ülései előtt kötelezően tájékoztassa a bizottságot a brüsszeli álláspontjáról. Migaľék távolmaradása következtében a parlament az utóbbi hetekben többször is határozatképtelen helyzetbe került.

Migaľ, aki korábban újságíróként dolgozott, nemrégiben egy hosszú interjút adott a Denník N-nek, ahol éles kritikát fogalmazott meg a Hlas párt működésével kapcsolatban. Kijelentette, hogy a parlamenti frakciójuk gyakorlatilag nem végez aktív munkát, és ezt Róbert Puci frakcióvezető felelősségének tartja. A Hlas elnöke, Matúš Šutaj Eštok védelmében viszont nem állt ki, amikor a koalíciós szerződés házelnöki pozíciójának kérdése merült fel, amely a pártjukat illette volna. Migaľ kritikáját kiterjesztette a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökére, Andrej Dankóra is, akivel a közelmúltban feszültté vált a viszonyuk. Kifejtette, hogy a választók joggal várják el tőlük, hogy rendet tegyenek az SNS vezetője körül. Martina Šimkovičová, a kulturális minisztérium élére jelölt személy kapcsán Migaľ hangsúlyozta, hogy nem szeretne közvetlenül üzengetni a tárcavezetőnek, mivel már korábban is kifejezték aggályaikat vele kapcsolatban, de úgy véli, hogy most már "piros lapot" érdemel. Roman Malatiec, Migaľ csoportjának tagja, egyenesen azt javasolta, hogy a tárcavezető fontolja meg a minisztérium hivatalvezetője, Lukáš Machala menesztését.

Az ajtó zárva áll, ám valaki kint rekedt, kívül a világ zajától.

A Hlas párt vezetője, Šutaj Eštok, Migaľék partizán akciójáról visszafogottan nyilatkozott. Kiemelte, hogy elnökként mindig is hangsúlyozta, nem szükséges az embereket politikai vitákkal vagy koalíciós konfliktusokkal terhelni, illetve a párton belüli nézeteltérésekre sem szabad túlzott figyelmet fordítani. „Ha bármilyen kifogásunk van, azt zárt ajtók mögött kellene megvitatnunk. Én sosem zárkózom el a párbeszédtől” – mondta a Hlas elnöke. A közmédiának adott interjújában hozzátette, hogy nem fél pártja parlamenti frakciójának szétesésétől, és szerinte a jelenlegi kormánykoalíciónak nincs alternatívája. Migaľ, a párt egyik prominens tagja, némi iróniával reagált ezekre a kijelentésekre: „Örömmel hallgattam a párt elnökének megnyugtató szavait arról, hogy minden rendben van a Hlasban, és hogy az ügyeket zárt ajtók mögött beszéljük meg. Az igazság azonban az, hogy eddig nem tapasztaltunk ilyen párbeszédet, így úgy tűnik, hogy a csukott ajtónak két ellentétes oldalán állunk és beszélgetünk.”

Migaľ azt is elmondta, a Hlason belül rajtuk kívül is vannak olyan képviselők, akik elégedetlenek a jelenlegi helyzettel. Michal Bartek hlasos képviselő mindezek ellenére arról beszél, parlamenti frakciójuk túlnyomó többsége a pártelnök, Šutaj Eštok mögött áll. Szerinte is a formáción belül kell a nézeteltéréseket megoldani, és azt állítja, az erről szóló párbeszéd most is zajlik.

Lesz-e előre hozott parlamenti választás?

Migaľ a Denník N-nek adott interjújában kifejtette, hogy véleménye szerint a jelenlegi politikai környezetben teljesen elképzelhetetlen előre hozott parlamenti választás kiírása. Az olyan fontosabb ügyek esetében, ahol a kormány bizalmi szavazásra épít, ő mindig a kabinet stabilitása mellett foglal állást. Grigorij Mesežnikov politológus portálunknak elmondta, hogy éppen emiatt nem egyértelmű, milyen motivációk állnak Migaľék lépései mögött. "Személyes véleményem szerint a döntéseik nem tűnnek hitelesnek, mivel a jelenlegi kormány a különböző szektorokat a rossz irányba tereli. Mi lehet annyira vonzó vagy pozitív ebben a kormányzati struktúrában, hogy a hatalomban tartására törekednek? Ha kitartanak a kabinet mellett, azzal meghosszabbítják annak hivatali idejét, ami végső soron káros hatással lesz az egész országra" – nyilatkozta Mesežnikov. A politológus arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel Fico és Danko bejelentette, hogy Oroszországba utazik, Migaľék ezzel szemben Kijevbe látogatnak. "Ez elsőre nagyon vonzóan hangzik, de hogyan lehet az, hogy Robert Fico Szlovákiát Oroszország befolyása alá akarja kerülni, míg ők ezt figyelmen kívül hagyják?" – vetette fel a kérdést Mesežnikov, hangsúlyozva, hogy a képviselői csoportnak következetesnek kellene lennie az ukrán-orosz konfliktus kapcsán, és minden esetben határozottan el kellene határolódniuk a putyini rezsimtől.

A politológus rávilágít arra, hogy Migaľ egyértelműen szeretné továbbvinni Peter Pellegrini politikai örökségét. Pellegrini, aki a Hlas pártot 2020-ban alapította, idén köztársasági elnökké választották, ami elvileg a pártpolitikából való visszavonulását jelenti. Azonban mint az alapító elnök, formálisan továbbra is összefonódik a párttal. Mesežnikov emlékeztet arra, hogy a köztársasági elnök nem avatkozhat bele a kormánykoalíció döntéseibe. "Ez talán azt sugallja, hogy Pellegrini, akinek befolyása lehet a Hlas politikai irányvonalára, esetleg aktívan részt vehet a jelenlegi pártelnök leváltásának folyamatában" – mondta Mesežnikov, bár hangsúlyozta, hogy ez csupán spekuláció, hiszen Migaľ maga is tagadja, hogy bármiféle pártelnöki ambíciója lenne. A politológus véleménye szerint Pellegrini szellemiségének hangsúlyozása arra utalhat, hogy Migaľék a kormányzati hatalomban szeretnék tartani a jelenlegi koalíciót, de azt belső reformokon keresztül kívánják átalakítani, például az SNS vitatott lépéseinek mérséklésével.

A politológus rámutatott, hogy Migaľ és a környezetében lévő képviselők felelőssége nem elhanyagolható a jelenlegi kormánykoalíció által végrehajtott, vitatható törvénymódosítások elfogadásában. Különösen a büntető törvénykönyv átalakítása kapcsán, valamint a kedvezőtlen eseményekért is, amelyek mostanában az országban zajlanak.