A vártnál kedvezőbb áron valósulhat meg bolygónk hűtése | National Geographic

Mivel a klímacéljaink elérése szinte biztosan elérhetetlenné vált, elengedhetetlenné válik, hogy tudatosan és aktívan hűtsük le a Földet. Különösen akkor, ha meg kívánjuk őrizni az emberi civilizációt a jövő számára.

Jelenleg úgy tűnik, hogy szinte lehetetlen megakadályozni a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos küszöbön tartását, ami súlyos következményekkel járhat az életünkre néhány évtizeden belül. Azok, akik előrelátóan gondolkodnak, már régóta kutatják az alternatív megoldásokat, olyan klímamérnöki technikákat, amelyek segítségével beavatkozhatunk abba a hőspirálba, amelyet az elmúlt kétszáz év során a szennyező anyagokkal alakítottunk ki.

Az egyik, talán a leginkább ismert ilyen elképzelés az, hogy a légkör magasabb rétegeibe olyan fényvisszaverő szemcséket juttatunk fel, amelyek megakadályozzák, hogy a napsugárzás egy kis része elérje a felszínt. Mivel e szemcsék egy idő után kiülepednek a légkörből, ezért a kívánt cél érdekében ezt rendszeresen pótolni is kellene.

Sokan úgy vélik, hogy ennek az elképzelésnek a gyökerei Paul Crutzen Nobel-díjas kutató 2006-os tanulmányában rejlenek, aki az ózonromboló gázok reakcióinak feltérképezéséért kapta az elismerést. Ugyanakkor már az 1970-es évek elején a szovjet klímakutató, Mihail Budiko is felvetette, hogy a túlzott felmelegedés megfékezésére a kén-dioxid alkalmazása lehet egy potenciális megoldás.

Ahhoz, hogy ezt a tervet megvalósíthassuk, olyan különleges légi járműre lenne szükség, amely képes legalább 20 kilométeres magasságba emelkedni a trópusok felett. Ezen a magasságon kellene a sztratoszférába eljuttatni az árnyékoló aeroszolt. Például a híres U2 kémrepülőgép is körülbelül 22 kilométeres magasságban tud repülni. Azonban ez a módszer rendkívül költséges lenne, mivel ahhoz, hogy hatékonyan csökkentsük a Föld hőmérsékletét, rengeteg ilyen repülőgépre lenne szükség.

Egy újonnan, a University College London szakemberei által vezetett kutatásban azonban arra jutottak, hogy nincs szükség speciális repülőkre. A különleges, sztratoszférában közlekedő gép helyett különleges földrajzi helyszín volna a módszer lényege. A kutatók arra jutottak, hogy normál, a légi forgalomban dolgozó repülőgépek elegendőek volnának, ha a trópusok helyett a sarkvidéken alkalmaznák a módszert.

Bolygónk légkörének alsó rétege, amely az időjárás színpadául szolgál, a troposzféra, a trópusi tájak felett sokkal magasabbra emelkedik, mint a sarkvidékek fölött. Ennek következményeként a sarkvidékeken körülbelül 8-10 kilométeres magasságban kezdődnek a sztratoszféra határai, míg a trópusokon ez a magasság 15-16 kilométerre emelkedik.

A légkör azon rétege, ahol a kiszórt aeroszolszemcsék már képesek kifejteni hatásukat, némileg magasabban helyezkedik el. A trópusok területén a légkör keveredése következtében az itt a sztratoszférába jutó anyagok a sarkok irányába mozognak, így ez a zóna ideális lenne a klímamérnöki beavatkozások végrehajtásához.

Ha a sarkvidék felett juttatnák a légkörbe az árnyékoló aeroszolszemcséket, akkor nem kellene 20 kilométerre emelkednie a gépnek, elég volna csak 13 kilométerre - erre pedig a kereskedelmi légi forgalom gépei alkalmasak. A kutatók azt azért hozzátették, hogy bár a sarkvidéki beavatkozás egyszerűbb, a légkör működése miatt ott mintegy háromszor akkora aeroszol-mennyiségre volna szükség azonos hatáshoz. Emellett az esetleges mellékhatások rosszabbak lennének így - például az aeroszolból képződő savak savas esőként kihullhatnak.

A kutatók különféle modellszámításokkal elemezték a lehetséges klímaváltoztatási módszereket. A vizsgálatok során a kén-dioxid aeroszolját használták, amely a vulkánkitörések következtében természetes úton is eljuthat a sztratoszférába. A szimulációk különböző helyszíneken, magasságokban és évszakokban zajlottak, hogy minél szélesebb spektrumot öleljenek fel. Az eredmények alapján, ha a sarkvidéki régiókban 13 kilométeres magasságba évente 12 millió tonna kén-dioxidot bocsátanának ki a gépek, akkor a bolygó hőmérséklete körülbelül 0,6 Celsius-fokkal csökkenthető lenne. Ez a mennyiség nagyjából megegyezik a Pinatubo vulkán kitörése során a légkörbe került kén-dioxid mennyiségével, és a hűtés mértéke is hasonlóan hatékony lehet.

A helyzet nem lenne ingyenes, hiszen a hagyományos repülőgépeket is alaposan át kellene alakítani, de mégis jóval egyszerűbb és költséghatékonyabb megoldás lenne, mint évtizedekig tartó tervezés, építés és hatalmas összegek elköltése egy új, nagy magasságú járműre. Ráadásul elengedhetetlen lenne, hogy a számítógépes szimulációk mellett valós teszteket is végezzenek, még ha csak kis területen és rövid időkeretek között, hogy pontosan felmérhessék a hatásokat. Az aeroszolokat fokozatosan kellene kijuttatni, hogy elkerüljük a hirtelen és nehezen előrejelezhető változásokat. Ugyanilyen fokozatos ütemben kellene a hűtési akciót is befejezni.

Természetesen ez a módszer nem azt jelenti, hogy nem kell ultra gyorsan csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátásunkat. Ez pusztán azt tenné lehetővé, hogy legalább valamelyest emberi körülmények közepette éljünk (mi és az utódaink) azokban az évtizedekben, míg a hőmérséklet emelkedése le nem lassul eléggé. Mivel ez hosszú folyamat lesz, ezért is volna igen fontos mielőbb belekezdeni.