A szerb elnök továbbra is eltökélt amellett, hogy támogassa a belgrádi Trump-tornyok megvalósítását, még akkor is, ha csalási vádak árnyékolják be a projektet.

Május közepén újabb botrány robbant ki az eddig is vitatott megítélésű belgrádi Trump-komplexum miatt, amely két Trump Towert és Európa első Trump International Hoteljét is magában foglalja - valószínűleg a helyi The Ritz-Carlton luxusszálloda mellett, amelyet egyszerre jelentett be a szerb elnök, a projektet jelenleg is védő Aleksandar Vučić. A NATO által lebombázott egykori vezérkari központ lebontásának ügye eddig is borzolta a kedélyeket, azonban ez most új szintre lépett: egy immár beismerő vallomást tett volt miniszter követett el okirathamisítást annak érdekében, hogy az épülettorzóról lekerüljön a műemléki védettség, és Trump elnök veje, Jared Kushner és a rákosrendezői botránnyal hírhedtté vált Mohamed Alabbar le tudják azt bontani.

Május 14-én a Szerb Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség bejelentette az őrizetbe vételét Goran Vaszicsnak, a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet (RZZSK) igazgatójának, aki korábban volt Belgrád alpolgármestere, valamint építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter is. A bűnösségét beismerő Vaszicsot azzal gyanúsították, hogy meghamisította az egyik szakértői véleményt arra irányulóan, hogy a NATO bombázása során 1999-ben megrongálódott belvárosi épületkomplexum elveszítse védett kulturális örökségi státuszát, ezzel szabad utat engedve a lebontásának. Egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk már a projektről, hogy a szerb elnök szemében régóta szálka az értékes telken magasodó romhalmaz, és hogy e helyére az Ivanka Trumphoz és férjéhez, Jared Kushnerhez köthető amerikai, de közel-keleti olajmonarchiák pénzét befektető Affinity Partners szeretne luxuslakásokat és -szállodákat építeni.

Legutóbbi írásunkban alaposan áttekintettük a Trump Organization legújabb fejlesztéseit, amely az amerikai elnök ingatlanbefektető és -üzemeltető vállalata. A cég jelenleg izgalmas projekteken dolgozik Belgrádban, ahol tervezett két Trump-torony építése mellett a kontinens első Trump-szállodájának megnyitására is sor kerülne a szerb főváros szívében.

A közelmúltban megerősítést nyert, hogy a házaspárral való együttműködés nem ér véget itt, hiszen Trumpék is hasonlóan aktívan érdeklődnek a Balkán iránt – mindkét félnek már van albán érdekeltsége. Az ügyészség kérésével szemben az exkormánytag, aki jelenleg szabadlábon védekezik (a bíróság mindössze annyit rendelt el, hogy nem közeledhet a tanúkhoz), számos kérdést vet fel a szerb közvéleményben: ki állhatott a kulturális örökség megsemmisítésére irányuló kísérlet mögött?

Korábbi elemzéseink során már utaltunk arra, hogy a belgrádi Trump-fejlesztések mögött nem csupán gazdasági, hanem nagypolitikai szándékok is húzódhatnak. Oroszország, élén Putyinnal, Szerbiát az érdekszférájának részévé tekinti, míg a délszláv országok esetében az EU-hoz viszonyítva jelentősen kevesebb befektetési ajánlat érkezik. Richard Grenell, aki korábban az Egyesült Államok berlini nagyköveteként tevékenykedett, és kulcsszerepet játszott a szerb-koszovói közeledés előmozdításában, Donald Trump egyik prominens tanácsadójaként állítólag éppen ezért szorgalmazta a szerbiai befektetések fellendítését. Az Egyesült Államoknak a II. világháború után Japánnal kialakított viszonya jó példát nyújt arra, hogy a befektetések milyen mértékben segíthetnek egy ország stabilizálásában, és ez a megközelítés most lehetőséget kínálhat arra, hogy Szerbiát távol tartsák Oroszországtól, vagy akár el is távolítsák annak befolyásától.

Vucics elnök nem kötelezte el magát sem az orosz, sem az amerikai oldal mellett, ami azt jelzi, hogy a szerbiai befektetések mögött saját politikai érdekeinek érvényesítése állhat. Az újvidéki tragédia következményeként kirobbant belgrádi tüntetések miatt azonban most a politikai szövetségesei felé való engedmények szükségessége is felerősödött. Többen úgy vélik, hogy Vucics azért áll ki ennyire egy vitatható helyzet mellett, mert szeretné elnyerni Trump elnök jóindulatát, aki a gazdasági megfontolásokra helyezi a hangsúlyt, és ez segíthet neki a hatalmának megőrzésében. Miközben Vucics határozottan támogatja a projekt folytatását, az európai vezetők tiranai találkozója után Jared Kushner nyilatkozott arról, hogy az ügyet alaposan meg fogják vizsgálni, és ennek alapján mérlegelik a következő lépéseket. A cég hivatalos közleménye pedig azt hangsúlyozza, hogy a projekt jövője most soha nem volt ennyire bizonytalan.

Ma a médiából értesültünk arról, hogy egy volt szerb kormánytisztviselőt, aki semmilyen formában nem kapcsolódik cégünkhöz, azzal vádolnak, hogy manipulálta a Belgrade Square projekthez tartozó kulturális örökségvédelmi dokumentumokat. Az ügy alapos kivizsgálására készülünk, és minden szükséges intézkedést meg fogunk tenni a helyzet tisztázása érdekében.

- olvasható a cég május 15-i hivatalos tájékoztatójában.

Az Affinity Partners hangsúlyozta, hogy nem játszottak szerepet a helyszín kulturális státuszának értékelésében és a döntéshozatalban. Jelenleg a munkálatok még nem indultak el, a projekt még csak az előkészítési fázisban tart. Érdemes megjegyezni, hogy nem ez az első alkalom, amikor egy Trump-hez köthető üzleti projekt a tervezési szakaszban megakad, vagy akár közvetlenül az épület átadása előtt leáll. Jó példa erre az izraeli-palesztin konfliktus miatt megakadt két hotelfejlesztés Tel-Avivban és Jeruzsálemben, valamint a cég bakui kudarcának esete.

Az Europa Nostra, a műemlékek védelmével és a város- valamint vidékfejlesztéssel foglalkozó pan-európai nonprofit szervezet szerbiai képviselete hangsúlyozta, hogy a legújabb eset ismételten rávilágít a kulturális örökség védelmét sújtó jogsértésekre és politikai nyomásgyakorlásra Szerbiában. Különösen a vezérkari épület ügye kapcsán fogalmazták meg aggályaikat. „Meggyőződésünk, hogy még mindig van lehetőség a bontási tervek visszavonására, és hogy széleskörű szakmai és társadalmi párbeszéd keretében megtalálhatjuk a módját a vezérkari épület helyreállításának, amely a modernista építészet és a kollektív emlékezet fontos szimbóluma” – áll a válaszukban, amelyet az Insajder kérdése nyomán tettek közzé. Az Újvidéki Művészeti Akadémia professzora, Dubravka Gyukanovics is megszólalt a témában, aki a kormány döntése előtt lemondott az örökségvédelmi hivatal igazgatói posztjáról, mivel felettese, Siniša Mali pénzügyminiszter ultimátumot adott neki, hogy távozik a posztjáról, ha nem írja alá a műemléki védettség megszüntetését – értesült a szerb Vreme hírportál.

A neves építész-restaurátor szakértő hangsúlyozta, hogy a védelem megszüntetése érdekében elengedhetetlen egy alapos szakmai tanulmány elkészítése, amely azonban ebben az esetben – az ő megállapítása szerint – elmaradt. Függetlenül attól, hogy a kormány milyen döntést hoz, a vezérkari épületegyüttes soha nem került eltávolításra a Szerbiai Kulturális Javak Központi Nyilvántartásából. Ennek az a feltétele, hogy hitelesen bizonyítani lehessen az épület teljes megsemmisülését, ami viszont nem tükrözi a valóságot. A professzorasszony azonnali távozása után a szerb kormány sürgős eljárás keretében nevezte ki az RZZSK megbízott igazgatójának Goran Vaszicsot, aki korábban a krusevaci Nemzeti Múzeum vezetője volt, ám nem rendelkezett a törvény által előírt műemlékvédelmi vizsgával, amely elengedhetetlen az intézet irányításához.

Néhány nappal később Vaszics benyújtotta a Kulturális Minisztériumhoz a védettségi státusz megszüntetésére vonatkozó javaslatát. A dokumentumot az RZZSK képviseletében írta alá, anélkül hogy konzultált volna az intézet munkatársaival, vagy akár csak értesítette volna őket szándékáról. Az előterjesztett anyag inkább emlékeztetett egy iskolai esszére, mintsem egy alapos szakmai elemzésre. Érdekes módon a minisztérium ezt nem találta gyanúsnak. A szokásos eljárásrend szerint a javaslatot a kormány elé terjesztették, amely 2024. november 14-én jóváhagyta azt, ezzel megszüntetve a kulturális örökségi státuszt. A kormányon belül senki sem kérdőjelezte meg a döntést. Az intézkedés heves tiltakozást váltott ki a közvélemény és a szakmai közösség részéről; több tucat külföldi intézmény is levelet küldött, és ilyen mértékű nemzetközi reakcióra még soha nem volt példa egy szerbiai kulturális emlékmű ügyében.

A márciusi utcai demonstrációkról is beszámoltunk, és nemrégiben, május elején, az Európai Parlament részéről érkezett egy komoly aggodalomra okot adó reakció. Ennek ellenére a szerb kormány kérte az RZZSK-t, hogy távolítsa el a vezérkari épületet a Szerbiai Kulturális Javak Nyilvántartásából. Az intézet munkatársai viszont elutasították ezt a kérdést, ráadásul a dolgozók - miután átnézték a vezetőjük beadványát - sürgették a Kulturális Minisztériumot és a szerb kormányt, hogy váljanak meg Vaszicstól, mivel súlyosan megszegte a szakmai etikát és az eljárásrend követelményeit. A minisztérium nem reagált a felvetésükre. Ezt követően lépett közbe az ügyészség. Vaszics kihallgatásának részletei és az, hogy vallomása felfed-e bármit a valódi megbízóról, idővel kiderül - írja a Vreme.

A kommunikációval egyébként is számos probléma adódott. Most már három toronyról van szó a romok helyén, illetve kezdetben az sem volt világos, hogy a kormány bevonta a körbe a Hetedik ezred-laktanya épületét is (ez lenne a Trump-hotel, amely eredetileg könyvtárként született volna újra, de ez megfelelőbb hasznosítási mód Vucsics szerint, aki sürgetően kirakta innen 2023-ban a Védelmi Minisztériumot), amely szintén nemzeti emlékhelynek számít. Az sem volt egyértelmű, hogy a telkek tulajdonjogát a kormány ingyen odaadta-e Trumpéknak, amiről utóbb kiderült, hogy valójában csak hosszútávú bérleti szerződésről van itt szó, és az sem igaz, hogy a család 99 évig ne fizetne semmit, mivel az 500 millió eurós befektetés profitjának 22 százalékát kapja meg a szerb állam, ami állítólag még mindig jobb egyezség, mint amit a kormány Alabbarral kötött a szintúgy sok vitát kiváltott Belgrade Waterfront városnegyedfejlesztés esetében.

A közvélekedés szerint a városnak nem sok haszna származik ebből, de Vucsics biztosan jól járt a megállapodással. Ráadásul sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy miért adta a kormány ingyen a Geozavod, a város egyik legimpozánsabb épületének használati jogát egy dubaji üzletembernek, miközben a mellette felépült The Bristol Belgrade luxushotel 30 éves bérletét is elnyerte. Az ügylet végleges szerződését 2024 májusában írta alá Goran Vaszics, a most letartóztatott volt miniszter, aki láthatóan követi a projekt alakulását karrierje során. A megállapodás részletei azonban a mai napig titokban maradtak, a média többszöri érdeklődése ellenére is, ami arra utal, hogy valószínűleg államtitokként kezelik, ahogyan azt a Belgrade Waterfront fejlesztés esetében is tapasztalhattuk.

Szanja Szolarevics, a Zöld-Baloldali Front képviselője, aki várostervezéssel foglalkozik és aktívan részt vesz az ügyben, a Radarnak nyilatkozva kijelentette, hogy a védettség eltörlése törvény- és alkotmányellenes, így januárban ellenzéki képviselők beadványt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, hivatalosan is kezdeményezve a döntés felülvizsgálatát. Kiemelte továbbá, hogy a vezérkari épület a NATO-bombázás által elszenvedett nemzeti tragédia szimbóluma, és hogy egy hotel vagy lakóépület építése ezen a helyen éppoly sértő és méltatlan lenne, mintha a World Trade Center helyén nem emlékhely, hanem pláza épült volna.

"Kulturális örökségünk és értékes állami ingatlanjaink - akár külföldi, akár hazai befektetőknek történő - elajándékozása elfogadhatatlan. Főleg ha ezt geopolitikai érdekként állítják be, miközben nyilvánvalóan egyéni, és nem társadalmi érdekekről van szó. Vucsics célja, hogy Trump vejének kedvezve politikai támogatást szerezzen az USA-ból és ezzel hosszabbítsa meg hatalmát. Trump és Kushner számára pedig pusztán üzlet ez. Az SNS és SPS vezette hatalom számára pedig úgy tűnik, minden eladó, még kulturális örökségünk is" - állítja Szolarevics. Az Alkotmánybíróság azonban nem a gyorsaságáról híres Szerbiában, az esély, hogy a kérdésben hamarosan ítélet szülessen, így szinte a nullához konvergál, miközben állítólag az első luxuslakások az 1500-ból a leendő Trump-tornyokban már el is keltek a látványtervek alapján.

A Bloomberg híradása szerint a tiranai találkozót követően sikerült pár mondatra elkapni Aleksandar Vučić szerb elnököt, aki a gyanúsított beismerő vallomása ellenére határozottan elutasította a hamisítás vádját. Vučić kijelentette, hogy nem fogadja el az ügyészség jelentését, és hangsúlyozta, hogy "mindenkivel meg fogja osztani" álláspontját. Az elnök a hamisítással kapcsolatos vádakat a Belgrád Waterfront projekt körüli vitákhoz hasonlította, megjegyezve, hogy "mostanra mindenki büszke erre a fejlesztésre". Emellett kiemelte, hogy Jared Kushner projektje rendkívül fontos számukra, és biztosította a közvéleményt arról, hogy a megvalósítást nem állítják le, és csúszás sem várható. A Szerb Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség eddig nem reagált az elnök nyilatkozatára, mely erősen megkérdőjelezi a szerb igazságszolgáltatás döntéshozatali integritását.

Borítókép: A belgrádi Trump-tornyok látványterve, amelyben a kontinens első Trump International Hoteljeként megújuló Hetedik ezred-laktanya áll a középpontban. Az elképzelés szerint a laktanyában 175 luxus szoba és lakosztály várja majd a vendégeket. Fotó: trumpbelgrade.com