"A politikának ma már nem kellene beavatkoznia a Pride eseményekbe, ám a hatóságoknak számos lehetőségük van a rendezvények támogatására és biztonságának garantálására."

Reggeli cikkünk alapján más sajtóorgánumok is hasonló következtetésre jutottak Orbán Viktor hétfői nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint a miniszterelnök büntetéseket helyezett kilátásba a szombati Pride résztvevői számára. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a kijelentés mögött egy árnyaltabb jogi megközelítés is rejlik, amely további értelmezéseket kínál.

A miniszterelnök a Harcosok Klubjában kifejtette véleményét:

A gyermekvédelmi népszavazáson a magyar emberek világos állásfoglalást tettek. A törvényekkel kapcsolatos döntéseink ezt a véleményt tükrözik. Minden érintettet tájékoztattunk, a jogszabályok pedig széles körben ismertek. A további teendőket a hatóságoknak kell ellátniuk, a politikai szféra szerepe itt már véget ér.

Ezzel a kormányfő gyakorlatilag azt üzeni, hogy ő megtette, amit tehetett (törvények elfogadása, népszavazás) és egyértelművé tette, hogy nem kíván állást foglalni annak kapcsán, hogy küldjenek ki csekkeket a Pride résztvevőinek vagy sem, hanem átadja ennek a döntésnek a meghozatalát a hatóságoknak. A kérdés már csak az, hogy ők mi alapján és hogyan dönthetnek.

A szombati rendezvény lényegében zökkenőmentesen zajlott, komolyabb hatósági beavatkozás nélkül, annak ellenére, hogy a felvonulás során egy ponton az ellentüntetőkkel is összetalálkoztak a résztvevők. A rendőrség tájékoztatása szerint a nap folyamán összesen "36 személyt igazoltattak, köztük egy nőt, akit garázdaság miatt, valamint egy férfit, aki kábítószer birtoklása miatt került előállításra". Fontos megemlíteni, hogy oszlatásra vagy tömeges intézkedésekre nem volt szükség.

Az utólagos büntetések kérdése viszont jogi szempontból összetett.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság elutasította a Budapest Főváros Önkormányzata és a Szivárvány Misszió Alapítvány által június 28-ra tervezett rendezvény engedélyezését. A hatóság a 2025 áprilisi törvénymódosításra hivatkozott, amely lehetőséget ad az LMBTQ+-események betiltására gyermekvédelmi indokokra alapozva.

Karácsony Gergely főpolgármester azonban jogi csavarral próbálta megkerülni a tilalmat. Június 16-án bejelentette, hogy "a 2001. évi XVII. törvény alapján, a magyar szabadság napján saját rendezvényeként szervezi meg a Budapest Büszkeség menetét" - már nem Pride-ként, hanem önkormányzati rendezvényként.

A főpolgármester érvelése szerint mivel a főváros "nem tett a gyülekezési törvény szerinti bejelentést", a tiltás nem releváns.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság egy olyan gyűlés ellen hozott tiltó határozatot, amely valójában sosem létezett. Ezzel a döntéssel akár az unikornisok sétáltatását is megtilthatta volna, hiszen a logika határait szinte már meg is szegték.

- fejtette ki Karácsony Gergely.

A rendőrség azonban ezt a jogi lépést sem ismerte el, és továbbra is a 2018. évi gyülekezési joggal kapcsolatos törvény és annak áprilisi módosítása alapján értékelte a rendezvényt, ezért azt nem engedélyezte. A szervezők nem fordultak bírósághoz a határozat ellen, így az jogerőre emelkedett. A főpolgármester viszont arra hivatkozott, hogy mivel önkormányzati eseményt szerveznek, nincs mit megtámadniuk. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Mi Hazánk által bejelentett gyűléseket a rendőrség elfogadta, így elvileg ők tarthattak volna közterületi eseményeket. Ezt azonban a hatóságoknak korlátozniuk kellett, hogy elkerüljék az esetleges konfliktusokat.

Összességében elmondható, hogy a hatóságok mozgástere a szombati Pride eseménnyel kapcsolatban jelentősen csökkent. Noha léteznek bizonyos eljárási keretek, ezek jogi és gyakorlati szempontból egyaránt bonyolultak és vitákat generálhatnak.

A legkézenfekvőbb lehetőség szabálysértési vagy közigazgatási eljárás indítása lenne az engedély nélküli rendezvény miatt. A Budapest Pride felvonulást a rendőrség nem engedélyezte, és a szervezők nem támadták meg a tiltást, így a határozat jogerőre emelkedett. Ez elvileg alapot adhat arra, hogy a rendőrség utólag eljárást indítson a szervezőkkel szemben "engedély nélküli rendezvény tartása" miatt, ami szabálysértési, nem büntetőjogi kategória. Azonban az ilyen ügyekben a bíróságok gyakran a gyülekezési jog védelmét helyezik előtérbe, és ha békés volt a rendezvény, az arányosság elvét is figyelembe kell venni.

Büntetőeljárás lehetősége gyakorlatilag nincs. A jogi szakértők szerint nincs olyan büntetőjogi tényállás, amely a Pride-on való részvételt vagy annak megszervezését önmagában büntethetővé tenné. Az "önkényes jogérvényesítés" vagy "rendzavarás" tényállásai teljesen irrelevánsak a szombati rendezvény békés jellege miatt.

Orbán Viktor szavai szerint a rendőrség és esetleg más hatóságok átvizsgálhatják a rendezvényhez kapcsolódó dokumentumokat, valamint elemezhetik a videófelvételeket. Ez a folyamat lehet csupán egyfajta megfigyelés és archiválás, de akár "nyomozásként" is értelmezhető. Az igazi kérdés azonban az, hogy vajon találnak-e bármilyen konkrét jogsértést a vizsgálat során.

Összegzésképpen, amennyiben a rendőrség megállapítja, hogy a békés demonstráció nem fenyegeti a köznyugalmat, és nem merül fel jogsértés, akkor nem kezdeményez semmiféle eljárást. Ez lenne a legkevésbé feszültséggel teli megoldás.