A parlagfű már ott lebeg a levegőben – mit tehet most az, aki nem szeretne tüsszögéssel telt vakációt?

A rettegett parlagfű (Ambrosia) még csak a horizonton sejlik: jelenleg alacsony szintű előfordulás tapasztalható, de a virágzás csúcspontjára augusztus második hetétől szeptember közepéig érdemes számítani.

Ha Ön is gyakran tüsszög, könnyezik, netán viszket a szeme ezekben a nyári napokban, nem kizárt, hogy egy aktuálisan virágzó növény pollenjére reagál. De pontosan mire? És vajon miért tűnik úgy, hogy az allergiaszezon évről évre egyre hosszabb és nehezebben elviselhető?

Július végén járunk, és hazánk, különösen Budapest környéke, éppen egy érdekes átmeneti időszakba lépett. Azok a fűfélék, amelyek május óta dominálták az allergiaszezont, most kezdenek visszahúzódni. Bár a pollenkoncentráció csökken, a fokozottan érzékeny egyének számára még mindig okozhatnak kellemetlen tüneteket, különösen, ha a levegő minősége is hagy kívánnivalót maga után. Eközben új növények lépnek színre, hogy átvegyék a szerepet a pollenversenyben.

Az üröm már most is jelentős mennyiségű pollent bocsát a levegőbe, és bizonyos területeken a mért értékek napi 300 szem/m³-t is meghaladják – derül ki a Pollencount legfrissebb adataiból. A parlagfű, amely sok allergiás személy számára a "legnagyobb mumus", egyelőre még csak elenyésző mennyiségben van jelen, de a csúcsidőszak - ahogyan az elmúlt évek tapasztalatai is mutatják - várhatóan augusztus második felétől szeptember közepéig fog tartani.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) napi pollenjelentései és az Időkép is megerősítik, hogy most elsősorban a gyomnövények - mint a csalánfélék és az útifű - okozhatnak panaszt, ezek közepes szintű pollenterhelést adnak. Érdemes tudni, hogy ezek a növények gyakran lakókörnyezetben, elhanyagolt zöldterületeken vagy utak mentén is megtalálhatók.

Az egyik legfontosabb, és egyre nehezebben figyelmen kívül hagyható tényező a klímaváltozás. A Regional Environmental Change folyóiratban idén megjelent kutatás szerint az elmúlt húsz évben jelentősen kitolódott a pollenszezon hossza, egyes fajok esetében akár 19 nappal is hosszabb lehet az allergiát okozó időszak. A magasabb átlaghőmérséklet és az enyhébb telek miatt a növények korábban kezdenek virágozni, és tovább maradnak aktívak.

Nem csupán a hosszabb szezon jelent kihívást. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség megállapításai szerint a légszennyezés – különösen a nitrogén-dioxid és az ózon – nem csupán önállóan zavaró, hanem fokozza a pollenek allergén hatásait is. Ez azt jelenti, hogy egy adott pollenkoncentráció sokkal súlyosabb tüneteket okozhat, ha a levegő minősége gyengébb.

A városi környezet, amelyet a hősziget-hatás, a poros, zárt levegő és a közlekedési szennyezés jellemez, különösen hátrányos helyzetet teremt az allergiások számára. A pollenrészecskék nem csupán saját allergén fehérjéiket hordozzák, hanem "taxiként" is funkcionálnak, képesek más, irritáló anyagokat is magukkal vinni. Ez a jelenség tovább súlyosbíthatja az allergiás reakciókat, így a városi lakosok számára a levegőminőség javítása kiemelt fontosságú.

A válasz: most van itt az idő, hogy elkezdjünk figyelni! A parlagfű virágzása még nem érte el a tetőpontját, de a növények már most is növekednek és fejlődnek. Mindössze néhány nap meleg, száraz idő elegendő ahhoz, hogy megkezdjék a pollenszórást. A The Guardian információi szerint egyetlen parlagfű növény akár egy milliárd pollenszemet is kibocsáthat, és a légáramlatok révén ezek a pollenek akár száz kilométeres távolságra is eljuthatnak.

A Nébih riasztási rendszere és az NNK pollenjelentései hangsúlyozzák, hogy érdemes már most elkezdeni a megelőző kezelést. Ez különösen fontos, ha orvosa antihisztamint vagy allergia elleni orrsprayt javasolt. A korai gyógyszerszedés gyakran jelentősen csökkenti a tünetek intenzitását, ha a szervezetet nem éri hirtelen a magas pollenterhelés.

Nem csupán az a lényeg, hogy milyen gyógyszereket szed, hanem az is, hogy miként alakítja a mindennapi életét. A pollenjelentések nyomon követése (mint például a Pollencount, NNK vagy Időkép) hasznos lehet a szabadtéri programok tudatos megtervezésében. Szeles, vihar előtti napokon a pollenkoncentráció gyakran megemelkedik, ezért érdemesebb ilyenkor inkább a négy fal között maradni.

Otthonunk levegőminősége érdekében fontos, hogy légszűrőt alkalmazzunk, és rendszeresen frissüljünk fel egy jó zuhanyzással vagy hajmosással, különösen séta vagy kertészkedés után. Érdemes ruhát is váltani, hiszen a pollenrészecskék könnyen rátapadhatnak a bőrünkre, textíliáinkra, sőt még a háziállatok szőrére is. Ez a kis odafigyelés segíthet csökkenteni az allergiás reakciók kockázatát és biztosíthatja a tiszta, egészséges környezetet.

Ha úgy érzi, hogy panaszai felerősödnek, ne várja meg, míg "elmúlik" - kérjen tanácsot háziorvosától vagy allergológusától. A megfelelően beállított gyógyszeres kezelés (például antihisztamin, orrspray, szemcsepp) sokat segíthet, és ma már elérhetők olyan immunterápiák is, amelyek hosszú távon csökkenthetik a szervezet érzékenységét.

Ne feledje: amikor parlagfűvel benőtt területet észlel, ne csupán rémüldözzön - inkább tegyen lépéseket, és értesítse a Nébih Parlagfű Bejelentő felületén. Ezzel nemcsak a saját, hanem mások egészségét is óvja.

A legújabb kutatások és a hazai mérések világosan jelzik, hogy a nyári allergiaszezon egyre bonyolultabbá válik: nem csupán többféle növény bocsát ki pollent, hanem ez a folyamat hosszabb ideig és nagyobb intenzitással zajlik, mint korábban tapasztaltuk. Július végén a fűfélék és különféle gyomok dominálnak, de hamarosan a parlagfű is a figyelem középpontjába kerül. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja a klímaváltozás hatása, valamint a városi levegőminőség folyamatos romlása is.