A miniszterelnök örömmel nyilatkozott az aláírt bérmegállapodásról, kiemelve annak jelentőségét és a kormány elkötelezettségét a munkavállalók támogatása iránt.

A kormányfő üzenetében úgy fogalmazott: a megállapodás a számok mellett arról is szól, hogy "mi magyarok képesek vagyunk összefogni és közösen tenni hazánk jövőjéért".

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a kormány munkája továbbra is folytatódik: céljuk a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása, valamint a családok anyagi helyzetének javítása. 2025-től újabb eszközökkel kívánják erősíteni ezeket a törekvéseket.

A miniszterelnök üzenetében kifejezte háláját az NGTT különböző területein – legyen szó egyházi, civil, művészeti, munkaadói, munkavállalói vagy tudományos képviselőkről – érkezett értékes javaslatokért. Felhívta az érintettek figyelmét, hogy a következő év során is számít a konstruktív együttműködésükre.

Zöld-Nagy Viktória, aki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkáraként tevékenykedik, előadásában hangsúlyozta, hogy az egészséges munkavállaló képezi a gazdaság stabil alapját.

Kiemelte, hogy az Európai Unió munkavédelmi stratégiájához igazodva alakították ki a 2016-2022-es és a 2024-2027-es időszakra vonatkozó kormányhatározatokat, melyek átfogóan érintik a munkavédelem minden aspektusát.

Zöld-Nagy Viktória rámutatott, hogy uniós és nemzeti szinten is három jelentős kihívás merült fel a munkavédelem területén. Először is, a zöld és digitális átállás, valamint a demográfiai változásokhoz kapcsolódó problémák megoldása kulcsfontosságú. Másodsorban, a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzése áll a fókuszban. Végül, a koronavírus-járvány nyomán kialakult helyzet is fontos szerepet kapott a stratégiai tervezésben, hiszen szükséges, hogy felkészüljünk a lehetséges jövőbeli egészségügyi válságok kezelésére.

Arra is kitért, hogy Magyarországon a kormányhivatalokon keresztül a hatóságok évente körülbelül 10 ezer munkavédelmi ellenőrzést tartanak. Felhívta a munkáltatók figyelmét arra is, hogy emelték a munkavédelmi bírságok összegét. Jelezte ugyanakkor, hogy utóbbival nem az a cél, hogy minél magasabb és minél több bírságot szabjon ki a hatóság, hanem ezzel akarják a munkaadókat nagyobb fegyelemre ösztönözni.

Zöld-Nagy Viktória bejelentette, hogy 2025 első negyedévében két új uniós projekt indul a munkavédelem területén. Az egyik projekt a munkavédelmi eszközök beszerzésére összpontosít, míg a másik a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok költségeit hivatott támogatni. Fontos megjegyezni, hogy mindkét kezdeményezés csak akkor vehető igénybe, ha a munkaadók a kötelező előírások mellett is elkötelezetten figyelnek a munkavédelmi és munkabiztonsági normák betartására.

A helyettes államtitkár az NGTT civil szekciójának észrevételeire válaszolva hangsúlyozta, hogy az ipari beruházások munkavédelmi aspektusait is folyamatosan figyelemmel kísérik. Tavaly óta egy akkumulátor-munkacsoportot alakítottak ki, amelynek célja, hogy ezen beruházások biztonsági kérdéseire kiemelt figyelmet fordítsanak. A munkavállalói oldal által tett megjegyzésre reagálva kiemelte, hogy a munkabalesetek előfordulása nem a vállalkozások méretén múlik, hanem elsősorban az adott ágazat jellemzőitől függ.

Cser Ágnes, az NGTT jelenlegi elnöke és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság civil csoportjának tagja, a bizottság állásfoglalását bemutatva hangsúlyozta, hogy az egészségügyi közkiadások nem csupán terheket jelentenek, hanem valóságos befektetéseket. E befektetések célja, hogy a gazdaság zavartalanul működjön, és a polgárok egészsége biztosítva legyen.

Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára nemrégiben tartott előadást a 2025-ös központi költségvetés tervezetéről. Az államtitkár optimista jövőképet vázolt fel, hangsúlyozva, hogy a következő év során a kormány gazdaságélénkítő és beruházásösztönző intézkedései várhatóan már konkrét eredményekhez vezetnek. Kifejtette, hogy 2025-ben a gazdasági teljesítmény ismét elérheti a 2010-es években megszokott, 3 százalék feletti növekedési ütemet. Berczik hangsúlyozta, hogy a gazdaság alapvető mutatói kedvezőek, ami erős alapot biztosít a költségvetés kidolgozásához, míg a foglalkoztatottság szintje európai összevetésben is kiemelkedő.

Hozzátette, a jövő évi költségvetésben is kiemelt jelentőségű a nyugdíjasok és Magyarország katonai védelme, valamint a családtámogatások megőrzése.

A helyettes államtitkár beszédében hangsúlyozta az új gazdaságpolitikai akciótervet, amely 21 kulcsfontosságú pontban keresi a lehetőségeket a gazdasági fellendülés érdekében. Az akcióterv három alapvető pillérre épül: elsőként a jövedelmek vásárlóerejének növelésére fókuszál, ami közvetlenül összefügg a hároméves bérmegállapodással. Ezen kívül kiemelt figyelmet kap a lakhatási körülmények javítása, valamint a Demján Sándor Program, amely a vállalkozások versenyképességének és méretének növelését célozza meg.

Az NGTT egy független konzultációs fórum, amely a kormánytól és az Országgyűléstől elkülönülten működik. Feladata, hogy széleskörű párbeszédet folytasson, javaslatokat tegyen, és tanácsokat adjon a különböző kérdésekben.