A magyar kormány ezúttal is megtartotta álláspontját, és nem támogatja az ukrajnai fegyverkezési programok finanszírozását.
A kormány ismételten elutasította, hogy az Európai Unió körülbelül 6,5 milliárd eurót folyósítson azoknak a tagállamoknak, amelyek korábban fegyvereket juttattak el Ukrajnának - ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium legfrissebb közleménye alapján a tárcavezető a legutóbbi európai uniós külügyi tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Magyarország egyedüliként vétózta meg azt a javaslatot, amely szerint az Európai Békekeretből körülbelül 6,5 milliárd eurót utalnának át azon tagállamoknak, amelyek korábban fegyvereket juttattak el Ukrajnának. Az összegből hazánk körülbelül 77 millió eurónyi támogatásra lenne jogosult.
"Magyarország eddig nem vett részt fegyverek szállításában, és nem támogatta semmilyen fegyverszállítást. A mai napon pedig egyedüliként nem járultam hozzá ahhoz, hogy az Európai Békekeret keretében 6,5 milliárd eurót utaljanak ki azoknak, akik korábban fegyvereket juttattak el Ukrajnába" - nyilatkozta.
"Kijelentettem, hogy amennyiben a másik huszonhat tagállam önként hajlandó lépni ebben az irányban, Magyarország nem fogja ezt megakadályozni. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a helyzet mögött csupán képmutatás húzódik meg" - nyilatkozta.
"Ilyen formában nem fogunk részt venni abban sem, hogy az Európai Unió kiképzési missziója keretében egy koordinációs egység Kijevbe kerüljön, és azt sem támogatjuk, hogy európai uniós tanácsadók érkezzenek Kijevbe az ukrán biztonsági szektor reformjának irányítására" – hangsúlyozta.
"Generálisan látjuk rendkívül veszélyesnek és az eszkaláció szempontjából rendkívül kockázatosnak azt, hogyha bármilyen oknál fogva - legyen az kiképzés, koordináció, reformtanácsadás - európai uniós keretben helyezünk ki Kijevbe embereket" - mutatott rá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal szembeni tizenötödik szankciós csomag elfogadása lehetővé tette a Mol számára, hogy továbbra is exportálhassa az orosz kőolajból származó termékeket. "Ez számunkra kiemelten fontos volt, és mivel sikerült eltávolítani azokat az irreális javaslatokat a csomagból, végül nem állt módunkban vétózni" - mondta.
"Mik is voltak ezek a különös elképzelések? Például Kirill pátriárka neve is felmerült a szankciós listán. Véleményem szerint az egyházi vezetők és személyek szankcionálása kifejezetten problémás, hiszen ha az egyházi kapcsolatokban nem tudunk párbeszédet folytatni, akkor a béke utolsó szikrája is elvész." - nyilatkozta.
"Oroszország ENSZ-nagykövetének szankcionálására tett kísérlet meglepő, hiszen az ENSZ az utolsó hely, ahol a politikai párbeszédet folytathatjuk. Ezzel a lépéssel nyilvánvalóan egy újabb lehetőséget zártak volna le a béke felé vezető úton" – tette hozzá.
"Megvétóztuk, illetve jeleztük, hogy semmiképpen nem fogjuk támogatni az Orosz Olimpiai Bizottság szankcionálását. A sport és a politika, főleg a sport és a geopolitika összekeverése elfogadhatatlan. És egyébként két első osztályú orosz futballcsapat szankciós listára helyezésével is szembe mentünk, mert azért azt gondoljuk, hogy az őrültségnek vannak különböző határai" - fűzte hozzá.
A szöveg egyedi átfogalmazása lehetne a következőképpen: "Ez nem csupán 'Putyinista propaganda', hiszen ezt maga az ukrán kollégám említette az ülés során."
Kifejezte nemtetszését amiatt, hogy Brüsszelben a minőségileg megújult helyzetet szinte teljesen figyelmen kívül hagyják. Az EU-tagállamok jelentős része továbbra is a korábbi, kudarcokkal teli "háborúpárti megközelítést" erőlteti, amely csak tovább fokozza az eszkaláció kockázatát, és már eddig is kihívások elé állította a kontinens stabilitását.
"És az is jól látszik, hogy nemcsak ez az új realitás, hanem a karácsony közeledte sem érdekli őket. Senki nem támogatta ma a tanács ülésén az emberéleteket mentő fegyverszünetet, senki nem szólt mellette. Sőt, nemcsak nem szóltak támogatólag a tűzszünet mellett, sokan még ellene is érveltek, és hallhattunk egészen durva javaslatokat is" - mondta.
Egy érdekes példával illusztrálta a lengyel kollégája javaslatát, amely azt sugallja, hogy az EU területén tartózkodó hadköteles korú ukrán férfiak esetében nem indokolt a szociális támogatás biztosítása.
Valamint hangsúlyozta, hogy a tűzszünet elutasítása emberéletekbe kerül, ráadásul teljesen logikátlan is, mivel a harcok beszüntetésével sikerülhetne elérni az orosz előrenyomulás megállítását, amit a tíz- vagy százmilliárd eurónyi értékű eddigi fegyverszállításokkal nem tudtak.
