A környezetünket szennyezzük, amikor parfümöt alkalmazunk?

A testápoló és a parfüm használata ideiglenesen gyengítheti a szervezet védekezőképességét, mivel a bennük található vegyi anyagok kölcsönhatásba lépnek a természetes molekuláinkkal. Nem a kellemetlen szagok jelentik a megoldást, de a fokozott odafigyelés mindenképpen jót tehet.

A láthatatlan, minket körülvevő levegő tele van apró molekulákkal, gázokkal és mikroszkopikus részecskékkel, amelyek folyamatosan kölcsönhatásba lépnek mindennel, amivel érintkeznek, beleértve minket is. A testünk által kibocsátott vegyi anyagok reagálnak a levegő különböző összetevőire, miközben az általunk használt illatanyagok, parfümök és testápolók megváltoztatják a személyes légterünket. Ez a jelenség zavarba ejtheti a szervezet természetes légtisztító mechanizmusait, és felboríthatja a harmóniát a környezetünkkel.

A felfedezés egy nemzetközi tanulmányból származik, amiben a Max Planck Intézet, a Penn State és más intézmények kutatói kiderítették, hogy a testápoló termékek hogyan zavarják meg azt a kémiai védő zónát, ami zárt térben az emberek körül alakul ki.

Beltérben a testünk kölcsönhatásba lép a kültérből beszivárgó ózonnal, ez a kapcsolódás viszont nagyon reaktív molekulákat, hidroxilgyököket vagy OH-kat hoz létre. Ezek a gyökök reakcióba lépnek a szennyező anyagokkal, így segítik semlegesíteni azokat a bőrhöz közeli levegőben és a légzési zónában.

Ez a természetes oxidációs mező olyan védelmet nyújt, amely mérsékli a káros ózon és egyéb szennyező anyagok belélegzésének kockázatát. Azonban a mesterséges anyagok, mint például a parfümök és testápolók, képesek megzavarni ezt a fontos védelmi mechanizmust.

A tanulmányban részt vevő önkéntesek egy speciális kamrában ültek testápolóval bekenve és anélkül. A használt anyag illatmentes volt, linolsavat és fenoxietanol tartósítószert tartalmazott. Kiderült, hogy az ózon jelenlétében a testápoló 170 százalékkal növelte az OH-reaktivitást. Ez a bőr közelében lévő OH-koncentráció 140 százalékos csökkenéséhez vezetett azért, mert a tartósítószer számos gyököt elnyelt, ez okozta a nagy OH-veszteséget.

A testápoló egyfajta hígítóként működött, csökkentve a bőr természetes olajainak koncentrációját, ami viszont gátolta bizonyos vegyületek felszabadulását. Ezek a vegyületek az ózonnal reakcióba lépve általában OH-gyökök képződését idézik elő. A kísérlet során egy uniszex parfümöt is alkalmaztak, amelyben az etanol és a monoterpének játszották a főszerepet. Az etanol rendkívül gyorsan elnyomta az OH-mezőt. Alig néhány pillanattal azután, hogy az önkéntesek a kezükre fújták az illatot, az etanol és a monoterpének a fejük közelébe szálltak, ami hirtelen, 86 százalékos csökkenést eredményezett az OH-szintben. Szerencsére ennek a hatásnak nem volt tartós következménye. Ahogy az etanol elpárolgott, a beltéri levegő fokozatosan kezdett regenerálódni.

Amikor a két terméket egyszerre használták, hatásuk összeadódott. Az illatanyagok azonnali zavart okoztak, a testápolók ráadásul meghosszabbították a hatást. A levegőbe érkező etanol és fenoxietanol a test hősugárzását követte, a legnagyobb koncentráció pedig az arc és a mellkas közelében volt, vagyis a belélegzett levegő volt a leginkább érintett.

A hidroxilgyökök tisztítják a beltéri levegőt, de ha a testápolási termékek nem engedik dolgozni őket, a szennyező anyagok tovább maradnak és új vegyi anyagokká alakulhatnak át, amelyek megtapadnak és bejutnak a tüdőbe. Az is kiderült a kísérletből, hogy aki testápolót és parfümöt használ, az több reaktív vegyületet bocsát ki, és ez módosítja környezete levegőjét.

A gyerekek és az asztmások különösen nagy kockázatnak vannak kitéve, hiszen bizonyos kémiai reakciók során apró, a levegőben lebegő részecskék keletkeznek, amelyek mélyen behatolhatnak a tüdőszövetekbe. Ezek a részecskék leülepedhetnek a beltérben, a különböző felületeken, így növelve a bőrrel való érintkezés lehetőségét. Érdekes módon még a látszólag illatmentes termékek is befolyásolhatják a beltéri levegőkémiai összetételét. Például, bár egy testápoló illatanyagmentes, a benne lévő fenoxietanol és zsírsavak reakcióba léphetnek az ózonnal, zavarva ezzel a levegő oxidációs folyamatait. Különösen az etanolt tartalmazó parfümök válnak problémássá, hiszen ezek a legnagyobb mértékben hozzájárulnak a belső levegő minőségének romlásához.