A kormány álláspontja szerint az infláció, amelyet eddig sikerült legyőzni, most ismét fenyegetést jelent a családok számára. A G7 gazdasági elemzése arra figyelmeztet, hogy a pénzügyi helyzet romlása új kihívások elé állíthatja a háztartásokat.
A legutóbbi statisztikák szerint decemberben az infláció 4,6 százalékra emelkedett, ezzel 2024 eddigi legmagasabb havi értékét mutatja. Az Európai Unió tagállamai közül csupán Románia és Lengyelország könyvelhetett el magasabb pénzromlási rátát. Nem lenne meglepő, ha a januári adatok alapján Magyarország a legnagyobb inflációval rendelkező országok élére kerülne.
2021 ősze és 2023 nyara között közel két éven át tartott az árstop nyolc alapvető élelmiszer esetében, ami jelentős hatással volt a piaci viszonyokra. Sok üzletnek mennyiségi korlátozásokat kellett bevezetnie, hogy kezelni tudja a keresletet, és a csirkemell gyakori hiánya is jól tükrözi ezt a helyzetet. A hatósági árak miatt keletkezett bevételkiesés leginkább a kis forgalmú, magyar tulajdonú boltokat sújtotta, amelyek a legsebezhetőbbek voltak a piaci változásokkal szemben.
Igen, de: a 2023 elején tapasztalt drámai élelmiszerár-emelkedés hátterében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke, Matolcsy György is megemlítette az ársapkákat. Márciusig hivatalban lévő vezetőként kijelentette, hogy az élelmiszeripari ársapkák mesterségesen és feleslegesen 3-4 százalékkal növelték az inflációt, miközben a helyettesítő termékek ára jelentősen megugrott.
Felülnézet: Ahogy azt nemrégiben említettük, számos olyan termék, amely korábban ársapkás volt, jelentős áremelkedésen ment keresztül az utóbbi egy év során. Ennek egyik fő oka, hogy ezeket tavaly az első félév végéig kötelező akciós keretek között kínálták. Ezért az éves összehasonlítás még mindig nem tükrözi a szabadpiaci viszonyok valóságát.
Reakció: a Nagy Márton által már korábban is megszólított kiskereskedelmi láncoka közülük a multikat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség reményüket fejezték ki, hogy a hazai termelők, beszállítók is csatasorba állnak az infláció elleni harcban.
Tágabb kontextus: a magas üzemanyagárakat valóban nem lehet elkerülni jelenleg határon túli tankolással sem. Szerbiában 180 dináros (622 forintos) literár alatt már nem lehet benzint kapni, és Horvátországban is 1,5 euró az alsó határ.
Mi vár ránk a közeljövőben? Lehetséges, hogy a kétes hírű ársapkák tényleg életbe lépnek, de a kormány korábban is próbálta már a piaci szereplőket szóbeli figyelmeztetésekkel a számára kedvező irányba terelni.
