A kormány az elmúlt öt év során a duplájára növelte az államadósságot, amit az inflációval sem lehet magyarázni.
A koronavírus-járvány kitörésekor, 2020 márciusában Magyarország államadóssága 31 000 milliárd forint körül alakult. Az idei márciusra ez az összeg már 62 000 milliárd forintra nőtt, ami gyakorlatilag a kétszeresét jelenti az akkori értéknek – a Szabad Európa beszámolója szerint ez mostanra már 63 531 milliárd forint felett jár. Bár az inflációs hatások ebben az időszakban jelentős szerepet játszottak, önmagukban nem magyarázzák meg az adósság ilyen mértékű nominális növekedését.
Az online inflációs kalkulátorok adatai alapján a 2020-as 31 000 milliárd forint reálértéken körülbelül 48 000 milliárd forintnak felelne meg. Ez a szám a 2020 januárjától napjainkig tartó 54,9%-os kumulált infláció figyelembevételével jött ki. A ténylegesen mért 62 000 milliárd forint tehát azt jelzi, hogy reálértéken is majdnem 30%-kal túlléptük a 2020-as államadósság szintet.
A Szabad Európa friss jelentése szerint június elején a kormány jelentős lépést tett: a költségvetési hiánycélt 4123 milliárd forintról 4774 milliárd forintra emelte. Ezzel párhuzamosan beismerték, hogy a decemberben elfogadott költségvetés kevesebb mint fél év alatt megbukott. Érdekes módon, mindezek után a parlament máris, júniusban, ratifikálta a 2026-os költségvetést. A GDP-arányos hiánycél, amely 3,7 százalék volt, most 4,1 százalékra emelkedett. Az állam pénzügyi nehézségeit jelzi, hogy nemrégiben 4 milliárd dollár, azaz közel 1400 milliárd forint értékben devizaalapú állampapírokat kellett értékesíteniük (erről részletesebben itt olvashat).
A jelentős növekedés párhuzamosan zajlott az uniós támogatások csökkenésével, ami tovább súlyosbította a helyzetet. 2020 óta nem csupán az államadósság emelkedik, hanem a finanszírozási költségek is folyamatosan nőnek. A nettó kamatkiadások a 2020-as 980 milliárd forintról 2023-ra 2321 milliárd forintra szöktek, és az idei év során már közel 4000 milliárd forintot is elérhetnek a kamatok kifizetései. Tavaly ősszel már jeleztük, hogy Magyarországon második éve a legmagasabb az államadósság GDP-arányos finanszírozási költsége, és ez a tendencia várhatóan idén sem fog változni.
