A bohóc, a jó zsaru és a vitapartner: ki is valójában a kiváló egyetemi oktató? Míg a bohóc szórakoztatva vonja magára a figyelmet, a jó zsaru a tudás és a tisztelet képviselője, addig a vitapartner a gondolatok szabad áramlásának és az érvek ütköztetésén
Minden magyarországi egyetemen és főiskolán lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a hallgatók is értékelhessék az oktatókat és a tantárgyakat, de az már kevésbé látszik, hogy a visszajelzéseknek milyen gyakorlati hatása van. A legkönnyebben elérhető igazodási pontot sokak számára ezért még mindig a Markmyprofessor anonim értékelési rendszere jelentheti.
Lehetőséget kell adni az egyetemeken és főiskolákon tanulóknak, hogy értékeljék a tanáraikat, az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése (OMHV) ugyanis kötelező a felsőoktatási intézményeknek. A törvény azonban itt meg is áll a kötelességek felsorolásában: a "hogyan" már teljesen az egyetemekre van bízva, maguk döntik el, hogy milyen szempontok alapján állítanak össze erről kérdőíveket, azokat hogyan értékelik, és milyen következménye van annak, ha a hallgatók kiemelkedően elégedettek vagy elégedetlenek egy-egy oktató munkájával. Az pedig egyáltalán nem jellemző, hogy az egyetemek a részletesebb eredményeket nyilvánosságra hozzák. Legfeljebb a tanári "toplistát", a legjobb értékelést kapott oktatók névsorát közlik, de ezt sem mindenhol. A Magyar Hang által megkérdezett gyakorló oktatók között volt olyan, aki szerint őket nem különösebben befolyásolja az értékelés. - Elvileg van ilyen, de nagy jelentősége nincs, se komoly negatív, se pozitív következményei nincsenek - mondta a Pécsi Tudományegyetem egyik érintettje.
Az egyetemi teljesítményértékelés kérdése sok hallgató számára hasonlóképpen merül fel, ahogyan azt a HÖOK legutóbbi felmérése is tükrözi. A megkérdezett hallgatói önkormányzatok körében a válaszadók 47,6%-a úgy véli, hogy az OMHV-eredmények jelenleg csupán minimális hatással vannak az oktatók munkájának minőségére. Ezzel szemben mindössze kevesebb mint 5% osztja azt a nézetet, hogy ezek az eredmények jelentős befolyással bírnak.
A kérdőívek kitöltése az utóbbi években egyre népszerűbbé vált a hallgatók körében, ami részben a különböző ösztönzőknek köszönhető. Számos egyetem, hogy növelje a válaszadási arányt, kedvezményeket kínál a diákoknak: például hosszabb határidőt biztosítanak a tantárgyak kiválasztására és a vizsgákra való jelentkezésre, sőt, akár ösztöndíjakat is felajánlanak. Az Átlátszó 2023-ban több intézménytől is adatokat kért, és ezek alapján a hallgatók körülbelül fele élt a kitöltési lehetőséggel. Vannak olyan egyetemek, amelyek nyilvánosan is megosztják ezeket az adatokat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében az utolsó zárult félévben, amely tavaly nyáron ért véget, a kitöltési arány 44,7 százalék volt. A jogi kar a legaktívabb, ahol 62 százalékos arányt mértek, míg a Társadalomtudományi Kar szombathelyi képzésein mindössze 14 százalékos részvételt regisztráltak. Az eltérések intézményenként és karonként jelentősek lehetnek; például a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán az utóbbi években akár 77 százalékos kitöltési arányt is elértek.
Azért vannak pozitív példák, néhány egyetemen nyilvánossá teszik az értékelések átlagát is, ez alapján ezekben az intézményekben hallgatók nem túl szigorúak, átlagban "jó" értékelést adnak az oktatásra. Van olyan intézmény, amely a vélemények alapján készült intézkedési tervet a honlapján is közzéteszi. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának intézkedési tervéből például az is kiderül, hogy mely kurzusok kapták a legrosszabb értékelést. Arra is lehet következtetni az eredményekből, hogy mik a gyakrabban megfogalmazódó hallgatói elvárások: például az interaktivitás és a gyakorlatias oktatás. Az is szerepel a dokumentumban, hogy mit lépett az intézmény az előző évi eredmények alapján.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint az eredmények megismerhetősége és a következményekkel kapcsolatos visszajelzés a hallgatók felé számos egyetemen és főiskolán hiányzik, ami azt eredményezi, hogy sok hallgató azért látja kevés értelmét az értékelésnek, mert nem szerez tudomást arról, hogy annak lett-e bármi következménye. - Ha nem kommunikálja az egyetem és a hallgatói önkormányzat is azt, hogy mik az eredmények, akkor jó eséllyel a hallgató is úgy áll hozzá, hogy a fióknak gyártjuk ezeket - véli Budai Marcell, a HÖOK szóvivője. Tudnak azért pozitív példáról is, hallottak olyasmiről, hogy az oktatót oktatásmódszertani képzéssel segíti az egyetem, és olyan intézményről is, ahol kifejezetten figyelnek arra, hogy akinek nem megy olyan jól az oktatás, az inkább kutasson. Szerintük egységes keretrendszerre lenne szükség ennek a szabályozásában.
Aki jó értékeléseket kap, az örül az eredménynek. Így van ezzel Cservák Csaba alkotmányjogász is, aki jó ideje tartja magát a Markmyprofessor top10-es listájában, 2023-ban első helyen is szerepelt (ezen a listán azok az oktatók találhatók szakterülettől függetlenül, akik a legjobb, 4,9-5-ös átlagot szerezték az értékelések során). - Mindenképpen visszaigazolásnak tekintem, már csak azért is, mert ez egy független felület, ahol az értékelés nem kötelező, és nem jár előnyökkel, a hallgatók maguktól döntenek úgy, hogy érdemes pozitív visszajelzést adniuk - mondta a Magyar Hangnak Cservák Csaba, aki a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszékét vezeti. Azzal nem ért egyet, hogy elsősorban az lenne a népszerű oktató, aki kevesebbet követel, szerinte inkább az empátia, a türelem, a következetesség és a vitaképesség térül meg. - Tudok olyan oktatóról, akit a kérdések zavarnak a tanításban, én viszont szívesen elmagyarázom a leglényegesebb dolgokat akár negyedszer is, addig, amíg meg nem értik - mondta az alkotmányjogász. Szerinte azt is értékelik a hallgatók, ha az oktató szakmai alapon közelít a tárgyhoz, és nyitott a nézőpontok ütköztetésére főleg olyan területen, mint amilyen az alkotmányjog, ahol sok vitát generáló kérdés merülhet fel.
